A BNT162b2 (Pfizer-BioNTech) vakcinázás az antitestek kialakulása előtt COVID Spike fehérjét tartalmazó keringő exoszómák kialakulását indukálja, ez az mRNS-vakcinák által történő immunaktiválás új mechanizmusa
Ez egy új jelenség az mRNS vakcinák által kiváltott immunválaszban.
Kulcsfogalmak:
A BNT162b2 vakcinázást követően SARS-COV2 spike proteint hordozó exoszómák szabadulnak fel.
A SARS-COV2 elleni antitestek a keringő exoszómáknak a detektálását követően alakulnak ki. A SARS-CoV-2 spike fehérjét tartalmazó exoszómák immunogén hatással vannak egerekre, azaz immunválaszt váltanak ki.
Összefoglaló:
A SARS-CoV-2 vírus súlyos akut légúti szindrómát okoz. A SARS-CoV-2 tüskefehérjére irányuló mRNS-vakcinák hatására antitestek jöttek létre és kialakult a vírus elleni immunitás.
A hatásmechanizmus tisztázása érdekében egészséges egyének vakcinázását követően elemeztük a SARS-CoV-2 spike fehérjét hordozó exoszómák kialakulásának és ezek keringésének, valamint az antitestek kialakulásának a folyamatát.
Az eredmények azt mutatták, hogy a spike fehérjét expresszáló exoszómák indukciója a vakcinázást követő 14. napon következett be, amelyet a második dózis után 14 nappal követtek az antitestek.
A booster injekciót követően a tüskefehérjét hordozó exoszómák, a SARS-COV2 elleni antitestek és az IFN-γ és TNF-α-t kibocsátó T sejtek száma növekedett.
Az exoszómák felületén a transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálat a tüskefehérje antigénjét mutatta ki.
A tüskefehérjét és az Abs-eket tartalmazó exoszómák száma négy hónap alatt csökkent le.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tüskefehérjét hordozó exoszómáknak fontos szerepe van az mRNS-alapú vakcinázást követő hatékony immunizációban. Ezt tovább dokumentálja a humorális és celluláris immunválaszok indukciója a tüskefehérjét hordozó exoszómákkal immunizált egerekben.